VITAMINOK
A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.
A vitaminokat nem kémiai
szerkezetük, hanem biokémiai aktivitásuk alapján osztályozzák, ezért
egy bizonyos vitaminnak akár több, azonos hatású vegyületet is
tekinthetünk, amire jó példa az A-vitamin hat vitamerje. Van olyan vitamin, amit bizonyos feltételek mellett képes a szervezet előállítani, példa erre ember esetében a D-vitamin és a napsütés kapcsolata. Van olyan anyag, amely az egyik élőlény számára vitamin, a másiknak pedig nem. Erre példa a C-vitamin, amelyet a legtöbb állat szervezete képes előállítani, de az ember nem. Az esszenciális aminosavak, és az esszenciális zsírsavak
nem számítanak vitaminnak, mert nagy mennyiségben van szükség rájuk.
Mára tizenháromra csökkent a tudomány által elismert vitaminok száma.
A vegyes táplálkozás általában fedezi a vitaminszükségletet, de az
étrend összeállításánál nem csak arra kell törekedni, hogy a táplálék
nyersanyaga vitaminban gazdag legyen, hanem figyelemmel kell lenni arra
is, hogy az ételek elkészítése során – főleg a hevítés hatására – a
vízben oldódó vitaminok 10-50%-a is elbomolhat, elveszhet. Az egészséges
szervezet működéséhez nemcsak vitaminokra, hanem ásványi anyagokra, kofaktorokra és nyomelemekre is szükség van.
A vitaminok két fő csoportja
A vitaminokat oldhatóságuk alapján két nagy csoportra oszthatjuk: zsírban oldódó vitaminok,
A két csoport tagjai között aligha van vegyi rokonság, de a vízben oldódó B- és C-vitaminok
között sem találunk ilyet. A szervezet számára azonban mindkét csoport
vitaminjai szükségesek, mert a szervezet védekező mechanizmusait
erősítik. A vitaminok élettani hatására leginkább hiányuk (az
avitaminózis) esetén fellépő betegségekből következtethetünk.
1. Zsírban oldódó vitaminok (lipovitaminok)
A zsírban oldódó vitaminokat a szervezet tárolni tudja, főleg a zsírszövetekben és a májban, ezért normál, egészséges étkezés mellett (pl. teljes kiőrlésű gabona, friss gyümölcsök, zöldségek) nem feltétlenül szükséges a napi pótlásuk. Ilyen vitamintabletta rendszeres szedése esetén elvileg fennáll a túladagolás veszélye. Ezek a vitaminok (konkrétan: A-, D-, E-, K-vitamin) vízben nem oldódnak.
2. Vízben oldódó vitaminok
A vízben oldódó vitaminok közös jellemzője, hogy az emberi szervezet nem
képes őket sokáig tárolni, ezért gyakorlatilag minden nap pótolni kell
őket. A vitamin nem hasznosuló része a vizelettel távozik. Ugyanebből az okból a túladagolás veszélye nem áll fenn, azonban hiánybetegség kialakulhat.
ÁSVÁNYI ANYAGOK
Az ásványi anyagok közül azokat az elemeket, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 0,005%-nál nagyobb mennyiségben fordulnak elő, makroelemeknek, amelyek ennél kisebb mennyiségben vannak jelen, mikroelemeknek
nevezzük. Az ásványi anyagok összességükben, a szervezetünk 4-5%-át
teszik ki. Az ásványi anyagok, különösen a mikroelemek és nyomelemek
biológiai sajátosságaival a bioszervetlen kémia foglalkozik.
Bár
az ásványi anyagok nem biztosítanak közvetlen energiát a
szervezetünknek, részt vesznek a szervezet energiatermelő folyamataiban.
A szervezet által hasznosított ásványi anyagok makroelemekre és
nyomelemekre oszthatók.
Makroelemeket
viszonylag nagy mennyiségben igényel a szervezet. Ide tartozik a
kalcium, a foszfor, a magnézium, a kálium, a nátrium és a klór.
Nyomelemekre
ugyanakkor nagyon kis mennyiségben van szükség. Ilyen a vas, a réz, a
cink, a jód, a fluorid, a króm, a szelén, a mangán és a molibdén.
Bár
egyes ásványi anyagokat nagyobb mennyiségben igényel a szervezetünk,
mint másokat, ettől ezek az anyagok nem lesznek fontosabbak. A különböző
ásványi anyagok különféle funkciókért felelősek, amelyek közül
mindegyik központi szerepet tölt be általános egészségünkben.
Forrás: Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése